Mert Ágnes, ő olyan, hogy kíváncsi és szereti tudni, hogy érzik magukat az emberek körülötte. Éééés meggyőződésem, hogy Ágnes Istvánja – Istvánom, ahogy ő mondaná – is hajszálpontosan ugyanilyen 😀 . Éreztem én ezt már az első beszélgetésünkkor. Emiatt történhetett meg, hogy számtalanszor kiestem a szolgáltatói szerepkörből Ágnesék esküvői forgatagán :)))))) Nem könnyítette a helyzetem a vendégseregben jelenlévő kedves barátok és ismerősök társasága sem, akik begyűjtötték nekem a világ összes töltött tojását, hogy koncentrációs zavart okozzanak :)))) Szóval, Ágnes, nyugodt lehetsz, erőst jól éreztem magam, pedig nekem nem is szabadott volna, ha úgy vesszük :))))) akkor nyilvánvaló, hogy mindenki más még jobban…
Egyszer azt mondták nekem a kedves fotós kollégáim, hogy én valahogy mindig kifogom a legszerelmesebb párokat. Hát, megtörténhet, hogy van ennek valami igazságalapja. Ágnes és István esküvője után legalábbis újfent ezt éreztem.
És be akartam ide vágni Ágnes messenger üzeneteit, azt a sok szépet, amit nekem írt a fotókról, de ez a bevezetőszöveg már amúgy is túlzottan rólam szól :))))) Abbahagyom a marketingelést.
A fotók legalább Ágnesről és Istvánról szólnak :))))))))
(Ja, és köszi, hogy megláthattam Perkőt! Fantasztikus hely, az a tipikusan „ide még visszajövök” kategória!)
